2009. DECEMBER 26., SZOMBAT
A Szegedi Havi Boldogasszony Templom
...
A Boldogságos Ferenc, amikor még csak nyolc követője volt, a következő szavakkal küldte őket szét a világ négy tája felé: Menjetek, kedveseim – mondta nekik- ketten ketten a világ különböző tájai felé, és hirdessétek az embereknek a békét és a bűnbánatot a bűnök bocsánatára! Az itáliai Assziszi városából származó, rendalapító Ferenc lelki fiai, már a 13. században eljutottak Magyarországra. IV. Béla, akinek Földi maradványai az esztergomi ferences templomban nyugszanak, szintén tagja volt a ferences harmadrendnek. Szegeden, a mariánus tartományhoz tartozó konventuális ferencesek a XIV. század első éveiben telepedtek le, míg az obszervánsok Hunyadi János kormányzósága idején találtak itt otthonra. Ebben az időben nagy katonai és politikai események színhelye volt a város. Hunyadi itt gyülekeztette szárazföldi és folyami seregeit a török ellen. I. Ulászló
és Murad szultán követe itt írták alá 1444-ben a szegedi békét. Itt volt Brankovics szerb fejedelem és Cesarini Julián a pápa legátusa is. Az obszervánsokat cseri barátoknak hívták, akik az alsóvárosi piactéren építettek maguknak egy fából készült szerény, majd 1459-ben téglából készült kolostort. Rendbehozták a Szent Péterről elnevezett meglehetősen rossz állapotban lévő ispotály templomot, és azt támpillérekkel erősítették meg. Az egyik tatarozás során előkerült boltozati zárókő tanúsága szerint a templom a XIII. század első felében épülhetett, valószínűleg a mohamedánok ellen harcoló és betegápolással foglalkozó Szent János lovagrend (johanniták ) számára. A barátok a rendbehozott templomot aztán Havi Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Erről Bálint Sándor így ír: „Úgy véljük, hogy az elnevezéshez elsősorban Cesarini Julián bíboros, pápai legátusnak volt döntő köze, aki az 1444 évi szegedi béke megkötése után a szegedi országgyűlésen megjelent. Tudjuk, hogy ő alapította az alsóvárosi franciskánus kolostort és templomot a Havi Boldogasszony tiszteletére. A legújabban egyháziaktól erőltetett Havas Boldogasszony finomkodó elnevezés ellentétben van a kialakult, magyar szakrális szóhagyománnyal.” Róma főtemplomát, a négy patriarchalis bazilika egyikét– Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén S. Maria Maggiore-nak nevezték. A Müncheni-kódex Havi Bódoganya, a Batthyány-kódex naptára pedig Havi Boldog Asszony néven említi.. A középkori Rómában szokás volt, hogy Mária-ünnepeken a S. Mária Maggiore-bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé. Ebből keletkezett azután a templom elmondott eredethagyománya: egy gyermektelen, jámbor házaspár templomot akart építtetni. Mária forró nyári éjszakán megjelent álmukban és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahova másnap reggel hó esik. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa (352-366) is. A hó az Esquilinus hegyére hullott, a templom fel is épült. Ez a legenda azután a Mária-ünnep már említett „havi” nevét is ihlette. (Bálint Sándor)
http://t1.gstatic.com/images?q=tbn:F4oRXUASSIwPSM%3Ahttp://sulinet.hu/oroksegtar/data/egyhaztortenet/Makoi_kereszteny_fuzetek/pages/018/images/001_BalintSand.jpg A Hunyadiak, így Mátyás király is, nagy tisztelői voltak az itteni szegedi oltárképnek, és jó barátságban voltak a ferences barátokkal. Mátyás király nekik ajándékozta a máig is féltve őrzött drága hímzéses köntösét. Mintegy húsz év múlva, 1465-ben Mátyás király a szerény kis templom helyébe nagyobb templomot kezdett nekik építtetni. A szentély záródását a hatszög három oldalával tervezték, de falai csak egyharmad magasságig épültek fel, mert a további építésre már nem volt pénz. ( Az utókor, hogy emléket állítson jótevőjének, Mátyás királynak, a templom külső oldalfalán 1931-ben elhelyezte a bautzeni Mátyás dombormű másolatát.)
Majdnem harminc éves szünet után, a hívektől összegyűlt adományokból az építkezés folytatódott. Ekkor a tervet is megváltoztatták és a hatszöges záródásról a nyolcszögesre tértek át. A tervváltoztatás nyomai jól látszanak a szentély falain kívül is és belül is. Az eltérő falszerkezetek összekapcsolását kezdetleges falazással egyenlítették ki: kívül a kiálló falakat rézsüvel fejezték be, belül pedig el sem tüntették a felső rész vastagítását. A hatalmas templomtestet kívülről háromlépcsősre egyszerűsített, eredetileg négylépcsős támpillérek támogatják Ebben az időben épült meg a sekrestye és megkezdődött a torony építése is. Az építkezést 1503-ban fejezték be. Egyes vélemények szerint 1509 augusztus 9-én szentelték fel, szintén a római Santa Maria Maggiore nyomán Havi Boldogasszony tiszteletére. A hódoltság alatt nem volt könnyű a templom karbantartása. A török vallási okokból nem engedte új templom és kolostor építését, sem a régiek kibővítését. A barátok csak engedéllyel tudtak javításokat végezni a templomon. A templomot 1643-ban restaurálták.A kolostor földszintjét téglából, emeletét gerendavázas szerkezettel építették 1503 és 1543 között. A templom felszentelését követő években a kolostort is rendbehozták. Mind a kolostorban, mind a templom épületénél nagyarányú átalakítások kezdődtek. A kolostor 17. század végén megkezdett építkezéseit nem folytatták, azok egy részét - a feleslegessé vált középkori épületrészekkel együtt – visszabontották. 1730-ban megépült templomtorony két felső, barokk szintje is. A toronysisak zsindelyfedése 1749-ben leégett, ezután azt bádogra cserélték ki. A barokk stílusú főkaput, a templom belsejében lévő kőkeretes ajtókat 1737-ben állították fel. A barokk berendezéssel a templom gótikus szerkezetét nem bontották meg. Megépítették a kolostornak a káptalanteremhez csatlakozó keleti szárnyát (1750) és egységes, a kvadrum felől körbejárható, boltozott folyosóról nyíló, boltozott terekből álló egységes épületté alakították, mindkét szinten. A nyílásrendszert is egységesítették.. Az 1742-ben épített kórust 1776-ban megújították. Végül a templomtorony 1783-re, a gazdagon tagozott sisakja 1827-re készült el. Legmagasabb pontja az aranyozott kereszt mint egy iránytű, pontosan jelzi az észak déli irányt. A torony a hazai franciskánus templomok sajátosságai szerint a szentély mellett foglalt helyet, mert így a zsolozsmázás közben előírt harangozást könnyebben, és egyidejüleg lehetett elvégezni... Ebben a században aztán lényeges változtatás már nem történt a templomon. A templom boltozata hálóboltozatos. Ennek bordái nem kőből vannak, mint a hegyes, köves vidéken épült templomoknak, hanem égetett agyagból. A templom maga is téglából van, szemben a kőből épült elődjével. Ezeknek szebb darabjai a kőtárban találhatók meg. A templomnak, mint ahogy az a gótikus templomoknál szokásos, csak az egyik oldalán vannak ablakai. A templomhoz tartozó, a torony aljában lévő káptalanteremből sekrestyét alakítottak ki. A 16. század közepén, a török hódoltság kezdetén a katolikusok a szentélyt, a protestánsok pedig a hajót használták. A régi történet szerint 1562-ben dőlt el, hogy melyik felekezeté legyen az egész templom. Evégre egy protestáns lelkipásztor és egy ferences barát a török pasa, mint döntőbíró jelenlétében, vetélkedőn mérték össze a prófétákról való ismereteiket, ahogy azt Dugonits András kedves történetében feljegyezte. A történet szerint Kis István képviselte a barátokat. A vetélkedő már javában folyt, amikor egy fráter felállt és azt kérdezte, hogy hány nagy prófétát ismerünk. A protestáns négy prófétát sorolt fel. Ezekielt, Dánielt, Jeremiást és Izaiást, melyhez Kis István még hozzátette Mohamedet is. Ez a válasz megtetszett a török basának, és a Havi Boldogasszony templomát 1542-ben a barátok számára engedte át. A jelenleg műemléki feltárás alatt álló Szeged-Alsóvárosi ferences templom és kolostor az Alföld egyik legnagyobb és legfontosabb középkori eredetű épületegyüttese. A megmaradt középkori gótikus részletek mellett a barokk elemei jellemzik. A késő gótikus, csillagboltozatos mennyezetű csarnoktemplom a magyar építészet kiemelkedő alkotása. Nagy tömegek befogadására alkalmas hajója, hosszú szentélye, a szentély mellé épített tornya a jellegzetes ferences építőhagyományok szellemében fogant. Hatalmasak a méretei (hossza 63,5 m, szélessége 13,2 m, magassága majdnem 20 m). Építéstörténeti jelentősége mellett a ferences templom hazánk egyik nevezetes búcsújáróhelye. A zarándoklat a hitbeli bűnbánatnak, vezeklésnek és a lelki megnyugvásnak a kifejezése. A 17. században bontakozott ki. A török megszállók, vallási ügyekbe nem avatkoztak be, és a zarándoklatokat nem tiltották. Hajnalfénybe öltözött egek virága, Szeged városának vagy ékes csillaga, Hozzád jöttünk és kérünk, hogy oltalmadba végy, Havi Boldogságos Szent Szűz, százszor üdvöz légy. Mint fényes nap oltárodon, akként tündöklesz, a hozzád zarándoklókra le is tekintesz. Tekints reánk, Szűz Mária, nyisd meg füleid, hallgasd meg az egybegyűlt nép könyörgéseit Nem választottál magadnak ékes palotát, hanem Szeged-Alsóváros szép nagy templomát, azért mi is fölkeresünk, havi szűz virág, augusztus ötödikén kinyílt oltott rózsaág. Jöttek mi kis seregünkkel árvák, özvegyek, kiknek bánatvirágokkal van telve kezek. Neked hozták ajándékba, szép Szűz Mária, gyöngyből fűzött oltárodon ékes viola. Tekints árva seregünkre, tekints népedre, aki mindig oly jó, oly hű tiszteletedre, hogy örömmel feláldozza érted életét, nert tudja, hogy meg nem veted szíve szerelmét. Hoztunk néked bűnös szíveket ajándékba, azzal kerestünk nagy hittel szép hajlékodba, áldásosztó képed előtt, hogy köszönthessünk, élő rózsákból koszorút néked köthessünk. Nézd, mint folynak szegényeknek hulló könnyei, feléd szállnak az özvegyek, árvák jajjai, mert nincs nékik pártfogójuk egyéb náladnál, itt lerakják panaszukat szent oltárodnál. (Szeged környéki népi ének) Az idők folyamán elhomályosodott a búcsú igazi értelme, nevezetesen az, hogy, ha az idetérő zarándok eleget tesz a feltételeknek (szentgyónás, szentáldozás, ima a pápa szándékára) akkor teljes búcsút nyerhet a tisztítótűzben szenvedő lélek, akiért ezeket a cselekedeteket felajánlják. Erre a lehetőségre a 2006-ban rendezett búcsú ideje alatt a derék alsóvárosi Katalin asszony minden szentmise kezdetén nyomatékosan felhívta az ideérkezők figyelmét. A templom középkori oltáraiból és berendezéséből szinte semmi sem maradt korunkra. A 18. században vagy divatjamúltnak érezték azokat, vagy nagyon rossz állapotban lehettek. Valamennyi új oltár a 18. század első felében épült, de ezek nagy részét a 18. század végén átalakították, vagy újakat készítettek helyükre. A barokk oltárok a későgótikus, boltozott templombelsővel kivételes harmóniát alkotnak . A templomnak két kegyképe van: a főoltár Segítő Boldogasszony ("Auxiliatrix Szegediensis") és a Fekete Mária kép. A főoltárkép nem a templom védőszentjét, Havas Boldogasszonyt, ünnepe augusztus 5. ábrázolja Ennek magyarázata az, hogy eredetijét a római Santa Maria Maggiore bazilika kegyképének másolását 1570-ig pápai kiközösítés terhe mellett tiltották. A 17-18. század fordulóján már nem lett volna akadálya ennek másolatát elhelyezni, de addigra a szegedi tradícióban már oly mély gyökeret vert a kegykép tisztelete, hogy a cserére nem került sor. A ferences rendház népszerűségét és a Havi Boldogasszony templom látogatottságát nagyban növelte a Segítő Boldogasszony főoltárkép. A Szögedi Segítő Szűzanya közbenjárásának több csodás eseményt tulajdonítanak. A hagyomány szerint az Ő segítségének volt köszönhető 1697-ben a zentai csatában a törökök fölött kivívott győzelem. Számos csodás gyógyulás is történt itt. Látogatottsága miatt a XIX. század közepén Szeged-Alsóvárost az egyik legismertebb magyar búcsújáró helyként említették. A feljegyzések szerint a templomban tűzvész pusztított, és a szájhagyomány szerint 1552-ben egy buzgó egyén a veszedelemből kiragadta a kegyképet és elmenekült vele. A törökök a nyomába eredtek. Az illető megijedt, és összegöngyölve a festményt,
elrejtette egy közeli mocsárba, a csöpörke tóba, ahol nyolcvan évig rejtőzött. 1620-ban, mások szerint 1640-ben, egy török katona lovát itatásra a mocsárhoz vitte és itt a ló, a patájával felszínre rúgta a képet. A katona látta, hogy az asszonyt ábrázoló képet a keresztények tisztelik, ezért, miután megmosta, bevitte a kolostorba, és átadta a portásnak. Ezt az eseményt ábrázolja a bejárattól jobbra eső oszlopon elhelyezett dombormű, melyet Heksch Nándor készített Parobek Alajos festménye alapján. A tó a nagy szegedi árvízig (1879) megmaradt, akkor feltöltötték. Addig az első ízben ide zarándoklók a vizében a régi népszokás szerinti ún. búcsúkeresztségben részesülhettek. A mai Tisza Lajos utca 50 számú ház udvarán még most is áll egy kút, melybe a zarándokok hálapénz érméket szórtak. Mások szerint a kolostorkertben lévő és feltárásra váró kút ugyanezt a célt szolgálta. Akkoriban mondta Máriát dicsőítő beszédeit a templom szószékén Telek József ferences atya. Prédikáció sorozatát nyomtatásban is megjelentette „Tizenkét Tsillagú Korona“ címmel. A mai oltárkép
már nem az eredeti. Az 1600-as évek végén, vagy az 1700-as évek elején ismeretlen festő festette a régi kegykép nyomán. A híresztelésekkel ellentétben ez nem a római Santa Maria Maggiore templomban őrzött, Szent Lukács evangélista munkájának tulajdonított Mária-kép
másolata. ( A műértők vitatják azt is, hogy Szent Lukácsnak köze lett volna a festmény elkészítéséhez. Szerintük a festmény valójában a 13. századból való Madonna-képnek a másolata, amelyet a római Santa Maria del Popolo templom szentélyében őriznek A festmény az előkép kompozíciójának megtartása mellett a részletekben attól eltér. Az archaizáló és a modern elemek együttes jelenléte a római quattrocento vezető mesterének, Antoniazzo Romanónak a stílusára jellemző. Antoniazzo és népes műhelye önálló invencióval maga is festett kegyképpé vált Madonnákat.) A Segítő Boldogasszony, vagy Napbaöltözött Asszony, (János jelenések könyve) álló alakját mandorla alakban napsugárkoszorú veszi körül, lába alatt holdsarló, bal karján áldást osztó Gyermeke, jobbjában királynői jogar (utóbbi Szentpéteri József pesti ötvös műve, 1846.). Ez az ábrázolás a teljes, Máriára vonatkozó tanítást - a Szeplőtlen fogantatástól- amelyet az obszerváns ferencesek különösen és régóta tiszteltek – a megdicsőülésig kifejezi. Minden „havi” búcsú szentmiséjének olvasmány, ill. szent lecke részében részlet hangzik el a jelenések könyvéből. 1750 körül több metszet is készült róla.Állítólag akkor készült a makói belvárosi plébánia templomban található kép is, melyet nem tekintenek kegyképnek. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/egyhaztortenet/Makoi_kereszteny_fuzetek/pages/019/001_makoi_havi.htm
A templom oltárai A főoltár A belső tér leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a négy csavart oszlopával. Az oltárt,
melyet 1937-ben újjáépítettek, 1713-ban Gráf Antal szerzetes testvér készítette a dalmát származású Sarecz György megrendelésére. Szobrai a Máriának hódoló szentek udvarképét ábrázolják. Középen a Napbaöltözött Asszony, Mária látható, amint a Szentháromság elé járul, gyarló emberiség bűneinek bocsánataiért. A lába alatt holdsarló van. A kegykép mellett a két- két csavart oszlop között Szent László
és Szent István
látható. Kívül a fülkékben, Szent Gellért és Szent Adalbert (utóbbi adta Vajknak a keresztségben az István nevet) szobrai állnak. A második szinten a Mária monogram mellett,- szintén fülkékben- az oltárral szemben állva, balról Szent József, mellette Padovai Szent Antal, Szent Rókus, majd Keresztelő Szent János, Assziszi Szent Ferenc, és a legszélen Szent Imre szobrai vannak. Az oltárkép fölött a Mária monogram látható. A harmadik szinten az Isten szeme-motívumot, a Szentháromság jelképét, amely ébren őrködve figyeli a jókat és a rosszakat egyaránt, felhők és angyalok veszik körül. Ezt az ábrázolásmódot vehették át az alsóvárosiak a napsugaras házvégeik 18. század végi kialakításához. A templom mellékoltárai A templom mindkét oldalán négy mellékoltár található. Jobboldalon az első oltár a fekete Mária kegykép oltára,
melyet 1740 körül állítottak fel. Nagy Lajos király 1382-ben tizenhat pálos szerzetessel együtt, egy Máriát ábrázoló festményt küldött Hedvig leányának, a lengyel trónörökösnek Márianosztráról Csenszthovába, hogy új hazájában lelki támaszai legyen Úgy tudjuk, hogy ezt a képet Sobieski János lengyel király lemásolta (vagy lemásoltatta?).A Regina Poloniae, vagyis Lengyelország királynéja néven tisztelt kép köré erős kultusz formálódott, különösen akkor, amikor a törökellenes felszabadító harcoknak vált jelképévé. A Bécs felmentésére induló, Sobieski III. János lengyel király 1683-ban Czestochowába zarándokolt, kérve a Fekete Madonna védelmét, akinek képét pajzsára vésette, mintegy palladiumként. A Madonna győzelemre segítette Sobieski Jánost, a történetnek pedig érdekes mementoja a Częstochowai Madonna arcán lévő kardvágás nyoma. Itt fontos megjegyezni, hogy a fekete szín szimbolikus értelemben a küzdelmeket, megpróbáltatásokat is jelenti. A kép Bécsben maradt, amikor az, a török hódítóktól megszabadult. Ez utóbbi kép alapján készítette el Morvai József a szegedi festményt. Ezen a képen Mária nem a Szűzanya, hanem a királynő képében jelenik meg. A Szegediek a képet régebben csak szerecsön Máriának hívták. A kép melletti falrészen márványba vésve olvashatók Juhász Gyula a Fekete Máriáról 1924-ben írt sorai.br> Juhász Gyula: A fekete Mária Ősi templom árnyas szögletében Századoknak füstje és pora Lassan lepte be s ő mély sötéten Néz jövőbe hét tőrrel szivében: Magyarok Asszonya. Háború és béke váltakoztak És jött és ment nemzetek sora, Nyarak búzát, telek havat hoztak, Ő csak nézett, a Fiát karolva: Magyarok Asszonya. Hű zarándok messze, messze tájról, A lábain országút pora, Vigaszt várva hozzájött s a távol Múltakból gyászt s jó reményt világol Magyarok Asszonya. S jöttem én is, e szomorú öltő Bús magyarja, hű zarándoka, Mit adhatnék, csüggedt, árva költő: E dalt hozom, mint könnyét a felhő, Te feketén is vigaszt derengő Magyarok Asszonya! A kép melletti falon lévő emléktábla szerint itt szokott imádkozni Bálint Sándor, akinek mellszobra a templom előtti téren, a Szűzanya szobor szomszédságában található. Az imameghallgatások sokaságát az itt elhelyezett táblácskák is mutatják. Üdvözlégy Királyné, irgalmasság anyja, életünk, édességünk, reménységünk, üdvözlégy. Hozzád kiáltunk Évának számkivetett fiai. Hozzád sóhajtunk sírva és zokogva e siralom völgyéből. Fordítsd reánk tehát Szószólónk, irgalmas szemedet, és e számkivetés után mutasd meg nekünk Jézust, méhednek áldott gyümölcsét! Óh irgalmas, ó kegyes, ó édes Szűz Mária. Máriát dicsérni, hívek jöjjetek! Mária az első világi hívő az egyházban. Hozzád könyörgünk, mutasd meg nekünk Jézust, hogy mi is meg tudjuk őt mutatni az egész magyar nemzetnek. Hisz célunk az, hogy Magyarország újra keresztény és Mária országa legyen. A következő oltár a Szent Kereszt oltár,
melyet 1775-ben emeltek Aisenhut József Rajnavidékről Szegedre vándorolt szobrász tervei szerint. A szoborcsoport igen egyszerű: Krisztus keresztjének lábánál a fehér ruhába öltözött Mária Magdolna alakja jelenik meg, amint átkarolja a keresztfát. A Szent Anna oltárt
az 1740-es években emelték. Készítőjéről nem maradtak feljegyzések. A képen Mária édesanyja a Tízparancsolatra oktatja Máriát. Mellette balról férje, Joachim térdel. Az ábrázolásnak ez a típusa a barokk korszakban alakult ki. Az oltárképet két imádkozó angyal fogja közre. Szent Annát a parasztgazdák védőszentjeként is tisztelik. Szent Anna az asszonyok patronálója volt, női bajokkal, gyermekbetegségekkel fordultak hozzá. Szent Ferenc oltár Az oltárképet
Josef Hauzinger festette. A kép a szent stigmatizációját ábrázolja. A szent a festmény előterében ül, két oldalról egy-egy angyal támogatja és az égen lebegő keresztre feszített Krisztus alakjára tekint. Angyal égeti kezére, lábára és mellére Krisztus öt sebét. Az oltárra jobboldalon Assziszi Szent Klára, baloldalon pedig Szent Jeromos vigyáz A kapun belépve balról a tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet a szegedi Hogger János 1747-ben készített. Az oltárképen stilizált barokk tájba helyezett, kereszten függő Megváltó vére a kereszt lábát körülölelő kádba folyik.
A kádat a megváltás előhírnökei és tanúi, - kilenc személy - , állják körül, nevezetesen Ádám és Éva, Dismas a jobblator ,Dávid király, Salamon király , Mária Magdolna, Péter apostol, és Longinus, aki lándzsával megnyitotta a halott Jézus oldalát, valamint egy nem azonosítható ifjú alakja, talán Zakeus? A festmény alsó részén tizenhárom emberi fej, ill. alak ismerhető fel a lángok között, akik Krisztus megváltó vérét szomjazzák. A fentebbiek, kagylóval merítenek a vérből, és azt a Purgatóriumban sóvárgó lelkeknek nyújtják. Azzal vigasztalják a szenvedőket, hogy szenvedésük után ők is elnyerik az üdvösséget. . . . Az üvegszekrénybe zárt fájdalmas Szűzanya, a népies Piéta szobor
, a későközépkori oltárok talán egyetlen megmaradt szobra az 1739-ben felszentelt oltárról került ide. 1776-ban Aisenhut József újította fel. Mária ölében tartja halott Szent Fiát. Fölötte a paradicsomi tudás fája látható, az almát a szájában tartó kígyóval. A fából az oltár felső párkányán a kereszt nő ki. Ez az ábrázolás arra a középkori legendára utal, mely szerint Jézus keresztfáját abból az ágból nőtt fából ácsolták, melyet Ádám tört le a paradicsomból történt kiűzetésekor. Ezen az oldalon a következő oltár az 1771-ben emelt Szent József oltár. Az oltár szobrai - mint a hajóban a többi oltáré is - Aisenhut József alkotása. A festmény Jézust - a kép bal oldalán - nem gyermekként, hanem uralkodóként ábrázolja, két lépcsőn elhelyezett párnán ülve. József fellép a lépcsőkre, hogy Jézust bemutassa a világnak. A festmény jobb sarkában az alsó lépcsőfokon ülő angyal kezében kivirágzott botot tart, ami a kiválasztottság jelképe; a jobb sarokban József ács szerszámai láthatók. A hajó és a diadalív találkozásánál északon találjuk Páduai Szent Antal oltárát. A szent tisztelete a 17. században alakult ki és azóta is tart. Az oltár Aisenhut József, oltárképe pedig Hautzinger József bécsi festő későbarokk alkotása: a szent hódol a megjelent Kisded előtt. Szent Antalhoz imádkoztak az asszonyok gyermekáldásért, a hajadonok pedig férjért. Az oltár baloldalán, az oltáriszentséggel a kezében Sziénai Szent Katalin míg a jobboldalon Szent Ágoston püspök szobra áll.
A diszes, de mégis világos szerkezetű szószék
faragványait Gráf Antal készítette 1714-ben. Legfelül Szent Mihály arkangyal, alatta pedig a tízparancsolat kőtábláit őrző frigyszekrény sátra, előtte pedig az Újszövetség forrása a Szentlelket jelképező lebegő galamb látható. A hangvetőn négy angyalka ül, kezükben a kereszt (hit), horony (remény), és a szív (szeretet) szimbólumaival. Az alsó sorban a csavart oszlopokkal díszített mellvéden a négy evangélista és a jó pásztor szobrait 1781-ben ismeretlen művész alkotta. Balról jobbra haladva az első szobor Szent Márk, (lábánál az oroszlán) evangélistát ábrázolja. Ezt követi Szent János (jelképe a sas), majd a Jó Pásztor, akit Lukács követ (jele a bika), és végül Szent Máté következik, kezében egy könyvvel.( Az ő jelét: angyal, vagy ember, az alkotó nem tünteti fel.) A purgatórium oltára után áll Kapisztrán Szent János szobrának talapzata. A szobrot, bemutató körútjáról való visszatérése után ideiglenesen a kolostorkertben helyezték el. Ez a szobor a budai Kapisztrán Szent János szobrának kicsinyített mása. A mű, keresztes zászlóval a kezében ábrázolja Hunyadi János hős papját, amint rohamra lelkesíti Nándorfehérvár védőit. Egyik mellékalakja a bástya falán kúszó riadót fújó magyar vitéz, a másik pedig egy elesett török katona, aki még holtában is erősen fogja a lófarkas zászlót
A hajó két freskóját
Kontuly Béla készítette. Az egyik freskó Szűz Mária hét örömét, míg a másik a hét fájdalmátFreskó2.: ábrázolja. Az előbbi kép eseményei alulról fölfelé haladva: az Angyali üdvözlet, Mária látogatása Szent Erzsébetnél, Jézus születése, a Háromkirályok hódolása, Mária és József megtalálják a 12 éves Jézust a templomban, Jézus megjelenik Máriának a Genezáreti tó partján, Mária mennybemenetele. A szemközti freskó részletei szintén alulról felfelé haladva: Krisztus sírba tétele, Levétel a keresztről, Jézus bemutatása a templomban, Keresztvitel, Krisztus elfogatása, Menekülés Egyiptomba, Golgota. Érdekessége még az is, hogy a festő a képen Bálint Sándor édesanyját is megörökítette. Mindkét festmény a templom 1-1 oldalbejárata felett látható. Ezek a freskók azonban nem illeszkednek bele a templomot uraló stílusba.
A keresztút stációit 1746-ban készítették, melyeket Porabek Alajos 1938-ban teljesen átfestett.
A torony alatti térből, az egykori sekrestyéből, barokk keretezésű ajtó nyílik a már a XVIII. században is sekrestyeként használt hajdani káptalanterembe. A hatalmas gótikus termet kétszakaszos gótikus csillag alakú hálóboltozat fedi, keleti oldalán két kőrácsos ablak van. Ebben az időben faragta Gráf Antal Ferences testvér a szép sekrestyeszekrényt is, melynek ajtajaira 1760-ban és 1763-ban, mások szerint 1764-ben kerültek Hogger János, valamint Falusi Zsigmond festményei. Ezek jórészt a templom oltárainak védőszentjeit ábrázolják. Különösen érdekes a kegyoltár szerelvényeit őrző (középső) szekrényke kétszárnyú ajtajának képe: Az egyik a frigyszekrényt ábrázolja, tetején az Oltáriszentséggel, a másikon pedig egy pápa látható, aki a Tízparancsolat tábláit tartó zsidó főpapra tekint. A templomból nyíló faajtón jól látható annak az egyszerű embernek a bevésett jele, hogy meddig ért a víz az árvíz idején.
... A barokk stílusú főkaput, a templom belsejében levő kőkeretes ajtókat 1737-ben állították fel. A kapukat minden bizonnyal budai kőfaragók, a kolostor kapuját viszont szegedi kőfaragók készítették. A barokk berendezéssel a templom gótikus szerkezetét nem bontották meg, viszont A már fentebb említett az 1742-ben épített majd 1776-ban megújított kóruskarzat kissé megváltoztatta a belső térnek a bejáratot követő részét. A feljegyzések szerint az első orgonát 1711-ben a dalmát származású Diánovics János állítatta fel. Ezt követte 1903-ban az Angster és fia által épített orgona.(4) A szegedi paprika feldolgozók „Paprika” nevű nagyharangja (1921-ben öntötték), melyet a háború alatt leszereltek és a csongrádi templom tornyába helyeztek, nagy fölháborodást váltott ki a paprikafeldolgozók körében. Végül az alsóvárosi Zombori István bátor és határozott fellépésének köszönhetően visszakerült eredeti helyére. Mivel megrepedt, 2005-ben újat kellett helyébe öntetni. Az anyagköltség fejében a harangot Gombos Miklós harangöntő a Bálint Sándorról elnevezett harang 2005 július 9.-én történő felszentelését követően Őrbottyánba szállítatta. Zombori István kezdeményezésére az áldozatkész alsóvárosiak és Gyulai Endre megyéspüspök nagylelkű adományának köszönhetően a harang visszakerült a templomba, amely a templom oldalbejárati folyosóján megtekinthető. Visszakerült 2006-ban a régebben is templom előtt álló Mária szoborcsoport is,
amely ismét buzgó imát kér a templomot látogató hívektől. ____________________________________________________ Felhasznált irodalom: (1) Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében c. könyvének Szeged c. fejezete (2) Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (3) Lukács Zsuzsa: Csongrád megyében, a Szeged-csanádi egyházmegye területén lévő kegyhely. (4) A vikipédiából, a szabad lexikonból. (5) Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 44 Szeged Alsóvárosi templom. (6) Sisa József: Híres magyar templomok (Móra Könyvkiadó 1989). (7) Ipolyvölgxi Németh J. Krizoszton: Mária kegyhelyek Mária országában (Móczár Béla kiadó 2002). (8) Útikönyvek Szeged Panoráma kiadó
A Boldogságos Ferenc, amikor még csak nyolc követője volt, a következő szavakkal küldte őket szét a világ négy tája felé: Menjetek, kedveseim – mondta nekik- ketten ketten a világ különböző tájai felé, és hirdessétek az embereknek a békét és a bűnbánatot a bűnök bocsánatára! Az itáliai Assziszi városából származó, rendalapító Ferenc lelki fiai, már a 13. században eljutottak Magyarországra. IV. Béla, akinek Földi maradványai az esztergomi ferences templomban nyugszanak, szintén tagja volt a ferences harmadrendnek. Szegeden, a mariánus tartományhoz tartozó konventuális ferencesek a XIV. század első éveiben telepedtek le, míg az obszervánsok Hunyadi János kormányzósága idején találtak itt otthonra. Ebben az időben nagy katonai és politikai események színhelye volt a város. Hunyadi itt gyülekeztette szárazföldi és folyami seregeit a török ellen. I. Ulászlóés Murad szultán követe itt írták alá 1444-ben a szegedi békét. Itt volt Brankovics szerb fejedelem és Cesarini Julián a pápa legátusa is. Az obszervánsokat cseri barátoknak hívták, akik az alsóvárosi piactéren építettek maguknak egy fából készült szerény, majd 1459-ben téglából készült kolostort. Rendbehozták a Szent Péterről elnevezett meglehetősen rossz állapotban lévő ispotály templomot, és azt támpillérekkel erősítették meg. Az egyik tatarozás során előkerült boltozati zárókő tanúsága szerint a templom a XIII. század első felében épülhetett, valószínűleg a mohamedánok ellen harcoló és betegápolással foglalkozó Szent János lovagrend (johanniták ) számára. A barátok a rendbehozott templomot aztán Havi Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Erről Bálint Sándor így ír: „Úgy véljük, hogy az elnevezéshez elsősorban Cesarini Julián bíboros, pápai legátusnak volt döntő köze, aki az 1444 évi szegedi béke megkötése után a szegedi országgyűlésen megjelent. Tudjuk, hogy ő alapította az alsóvárosi franciskánus kolostort és templomot a Havi Boldogasszony tiszteletére. A legújabban egyháziaktól erőltetett Havas Boldogasszony finomkodó elnevezés ellentétben van a kialakult, magyar szakrális szóhagyománnyal.” Róma főtemplomát, a négy patriarchalis bazilika egyikét– Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén S. Maria Maggiore-nak nevezték. A Müncheni-kódex Havi Bódoganya, a Batthyány-kódex naptára pedig Havi Boldog Asszony néven említi.. A középkori Rómában szokás volt, hogy Mária-ünnepeken a S. Mária Maggiore-bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé. Ebből keletkezett azután a templom elmondott eredethagyománya: egy gyermektelen, jámbor házaspár templomot akart építtetni. Mária forró nyári éjszakán megjelent álmukban és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahova másnap reggel hó esik. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa (352-366) is. A hó az Esquilinus hegyére hullott, a templom fel is épült. Ez a legenda azután a Mária-ünnep már említett „havi” nevét is ihlette. (Bálint Sándor)http://t1.gstatic.com/images?q=tbn:F4oRXUASSIwPSM%3Ahttp://sulinet.hu/oroksegtar/data/egyhaztortenet/Makoi_kereszteny_fuzetek/pages/018/images/001_BalintSand.jpg A Hunyadiak, így Mátyás király is, nagy tisztelői voltak az itteni szegedi oltárképnek, és jó barátságban voltak a ferences barátokkal. Mátyás király nekik ajándékozta a máig is féltve őrzött drága hímzéses köntösét. Mintegy húsz év múlva, 1465-ben Mátyás király a szerény kis templom helyébe nagyobb templomot kezdett nekik építtetni. A szentély záródását a hatszög három oldalával tervezték, de falai csak egyharmad magasságig épültek fel, mert a további építésre már nem volt pénz. ( Az utókor, hogy emléket állítson jótevőjének, Mátyás királynak, a templom külső oldalfalán 1931-ben elhelyezte a bautzeni Mátyás dombormű másolatát.)
Majdnem harminc éves szünet után, a hívektől összegyűlt adományokból az építkezés folytatódott. Ekkor a tervet is megváltoztatták és a hatszöges záródásról a nyolcszögesre tértek át. A tervváltoztatás nyomai jól látszanak a szentély falain kívül is és belül is. Az eltérő falszerkezetek összekapcsolását kezdetleges falazással egyenlítették ki: kívül a kiálló falakat rézsüvel fejezték be, belül pedig el sem tüntették a felső rész vastagítását. A hatalmas templomtestet kívülről háromlépcsősre egyszerűsített, eredetileg négylépcsős támpillérek támogatják Ebben az időben épült meg a sekrestye és megkezdődött a torony építése is. Az építkezést 1503-ban fejezték be. Egyes vélemények szerint 1509 augusztus 9-én szentelték fel, szintén a római Santa Maria Maggiore nyomán Havi Boldogasszony tiszteletére. A hódoltság alatt nem volt könnyű a templom karbantartása. A török vallási okokból nem engedte új templom és kolostor építését, sem a régiek kibővítését. A barátok csak engedéllyel tudtak javításokat végezni a templomon. A templomot 1643-ban restaurálták.A kolostor földszintjét téglából, emeletét gerendavázas szerkezettel építették 1503 és 1543 között. A templom felszentelését követő években a kolostort is rendbehozták. Mind a kolostorban, mind a templom épületénél nagyarányú átalakítások kezdődtek. A kolostor 17. század végén megkezdett építkezéseit nem folytatták, azok egy részét - a feleslegessé vált középkori épületrészekkel együtt – visszabontották. 1730-ban megépült templomtorony két felső, barokk szintje is. A toronysisak zsindelyfedése 1749-ben leégett, ezután azt bádogra cserélték ki. A barokk stílusú főkaput, a templom belsejében lévő kőkeretes ajtókat 1737-ben állították fel. A barokk berendezéssel a templom gótikus szerkezetét nem bontották meg. Megépítették a kolostornak a káptalanteremhez csatlakozó keleti szárnyát (1750) és egységes, a kvadrum felől körbejárható, boltozott folyosóról nyíló, boltozott terekből álló egységes épületté alakították, mindkét szinten. A nyílásrendszert is egységesítették.. Az 1742-ben épített kórust 1776-ban megújították. Végül a templomtorony 1783-re, a gazdagon tagozott sisakja 1827-re készült el. Legmagasabb pontja az aranyozott kereszt mint egy iránytű, pontosan jelzi az észak déli irányt. A torony a hazai franciskánus templomok sajátosságai szerint a szentély mellett foglalt helyet, mert így a zsolozsmázás közben előírt harangozást könnyebben, és egyidejüleg lehetett elvégezni... Ebben a században aztán lényeges változtatás már nem történt a templomon. A templom boltozata hálóboltozatos. Ennek bordái nem kőből vannak, mint a hegyes, köves vidéken épült templomoknak, hanem égetett agyagból. A templom maga is téglából van, szemben a kőből épült elődjével. Ezeknek szebb darabjai a kőtárban találhatók meg. A templomnak, mint ahogy az a gótikus templomoknál szokásos, csak az egyik oldalán vannak ablakai. A templomhoz tartozó, a torony aljában lévő káptalanteremből sekrestyét alakítottak ki. A 16. század közepén, a török hódoltság kezdetén a katolikusok a szentélyt, a protestánsok pedig a hajót használták. A régi történet szerint 1562-ben dőlt el, hogy melyik felekezeté legyen az egész templom. Evégre egy protestáns lelkipásztor és egy ferences barát a török pasa, mint döntőbíró jelenlétében, vetélkedőn mérték össze a prófétákról való ismereteiket, ahogy azt Dugonits András kedves történetében feljegyezte. A történet szerint Kis István képviselte a barátokat. A vetélkedő már javában folyt, amikor egy fráter felállt és azt kérdezte, hogy hány nagy prófétát ismerünk. A protestáns négy prófétát sorolt fel. Ezekielt, Dánielt, Jeremiást és Izaiást, melyhez Kis István még hozzátette Mohamedet is. Ez a válasz megtetszett a török basának, és a Havi Boldogasszony templomát 1542-ben a barátok számára engedte át. A jelenleg műemléki feltárás alatt álló Szeged-Alsóvárosi ferences templom és kolostor az Alföld egyik legnagyobb és legfontosabb középkori eredetű épületegyüttese. A megmaradt középkori gótikus részletek mellett a barokk elemei jellemzik. A késő gótikus, csillagboltozatos mennyezetű csarnoktemplom a magyar építészet kiemelkedő alkotása. Nagy tömegek befogadására alkalmas hajója, hosszú szentélye, a szentély mellé épített tornya a jellegzetes ferences építőhagyományok szellemében fogant. Hatalmasak a méretei (hossza 63,5 m, szélessége 13,2 m, magassága majdnem 20 m). Építéstörténeti jelentősége mellett a ferences templom hazánk egyik nevezetes búcsújáróhelye. A zarándoklat a hitbeli bűnbánatnak, vezeklésnek és a lelki megnyugvásnak a kifejezése. A 17. században bontakozott ki. A török megszállók, vallási ügyekbe nem avatkoztak be, és a zarándoklatokat nem tiltották. Hajnalfénybe öltözött egek virága, Szeged városának vagy ékes csillaga, Hozzád jöttünk és kérünk, hogy oltalmadba végy, Havi Boldogságos Szent Szűz, százszor üdvöz légy. Mint fényes nap oltárodon, akként tündöklesz, a hozzád zarándoklókra le is tekintesz. Tekints reánk, Szűz Mária, nyisd meg füleid, hallgasd meg az egybegyűlt nép könyörgéseit Nem választottál magadnak ékes palotát, hanem Szeged-Alsóváros szép nagy templomát, azért mi is fölkeresünk, havi szűz virág, augusztus ötödikén kinyílt oltott rózsaág. Jöttek mi kis seregünkkel árvák, özvegyek, kiknek bánatvirágokkal van telve kezek. Neked hozták ajándékba, szép Szűz Mária, gyöngyből fűzött oltárodon ékes viola. Tekints árva seregünkre, tekints népedre, aki mindig oly jó, oly hű tiszteletedre, hogy örömmel feláldozza érted életét, nert tudja, hogy meg nem veted szíve szerelmét. Hoztunk néked bűnös szíveket ajándékba, azzal kerestünk nagy hittel szép hajlékodba, áldásosztó képed előtt, hogy köszönthessünk, élő rózsákból koszorút néked köthessünk. Nézd, mint folynak szegényeknek hulló könnyei, feléd szállnak az özvegyek, árvák jajjai, mert nincs nékik pártfogójuk egyéb náladnál, itt lerakják panaszukat szent oltárodnál. (Szeged környéki népi ének) Az idők folyamán elhomályosodott a búcsú igazi értelme, nevezetesen az, hogy, ha az idetérő zarándok eleget tesz a feltételeknek (szentgyónás, szentáldozás, ima a pápa szándékára) akkor teljes búcsút nyerhet a tisztítótűzben szenvedő lélek, akiért ezeket a cselekedeteket felajánlják. Erre a lehetőségre a 2006-ban rendezett búcsú ideje alatt a derék alsóvárosi Katalin asszony minden szentmise kezdetén nyomatékosan felhívta az ideérkezők figyelmét. A templom középkori oltáraiból és berendezéséből szinte semmi sem maradt korunkra. A 18. században vagy divatjamúltnak érezték azokat, vagy nagyon rossz állapotban lehettek. Valamennyi új oltár a 18. század első felében épült, de ezek nagy részét a 18. század végén átalakították, vagy újakat készítettek helyükre. A barokk oltárok a későgótikus, boltozott templombelsővel kivételes harmóniát alkotnak . A templomnak két kegyképe van: a főoltár Segítő Boldogasszony ("Auxiliatrix Szegediensis") és a Fekete Mária kép. A főoltárkép nem a templom védőszentjét, Havas Boldogasszonyt, ünnepe augusztus 5. ábrázolja Ennek magyarázata az, hogy eredetijét a római Santa Maria Maggiore bazilika kegyképének másolását 1570-ig pápai kiközösítés terhe mellett tiltották. A 17-18. század fordulóján már nem lett volna akadálya ennek másolatát elhelyezni, de addigra a szegedi tradícióban már oly mély gyökeret vert a kegykép tisztelete, hogy a cserére nem került sor. A ferences rendház népszerűségét és a Havi Boldogasszony templom látogatottságát nagyban növelte a Segítő Boldogasszony főoltárkép. A Szögedi Segítő Szűzanya közbenjárásának több csodás eseményt tulajdonítanak. A hagyomány szerint az Ő segítségének volt köszönhető 1697-ben a zentai csatában a törökök fölött kivívott győzelem. Számos csodás gyógyulás is történt itt. Látogatottsága miatt a XIX. század közepén Szeged-Alsóvárost az egyik legismertebb magyar búcsújáró helyként említették. A feljegyzések szerint a templomban tűzvész pusztított, és a szájhagyomány szerint 1552-ben egy buzgó egyén a veszedelemből kiragadta a kegyképet és elmenekült vele. A törökök a nyomába eredtek. Az illető megijedt, és összegöngyölve a festményt,elrejtette egy közeli mocsárba, a csöpörke tóba, ahol nyolcvan évig rejtőzött. 1620-ban, mások szerint 1640-ben, egy török katona lovát itatásra a mocsárhoz vitte és itt a ló, a patájával felszínre rúgta a képet. A katona látta, hogy az asszonyt ábrázoló képet a keresztények tisztelik, ezért, miután megmosta, bevitte a kolostorba, és átadta a portásnak. Ezt az eseményt ábrázolja a bejárattól jobbra eső oszlopon elhelyezett dombormű, melyet Heksch Nándor készített Parobek Alajos festménye alapján. A tó a nagy szegedi árvízig (1879) megmaradt, akkor feltöltötték. Addig az első ízben ide zarándoklók a vizében a régi népszokás szerinti ún. búcsúkeresztségben részesülhettek. A mai Tisza Lajos utca 50 számú ház udvarán még most is áll egy kút, melybe a zarándokok hálapénz érméket szórtak. Mások szerint a kolostorkertben lévő és feltárásra váró kút ugyanezt a célt szolgálta. Akkoriban mondta Máriát dicsőítő beszédeit a templom szószékén Telek József ferences atya. Prédikáció sorozatát nyomtatásban is megjelentette „Tizenkét Tsillagú Korona“ címmel. A mai oltárképmár nem az eredeti. Az 1600-as évek végén, vagy az 1700-as évek elején ismeretlen festő festette a régi kegykép nyomán. A híresztelésekkel ellentétben ez nem a római Santa Maria Maggiore templomban őrzött, Szent Lukács evangélista munkájának tulajdonított Mária-képmásolata. ( A műértők vitatják azt is, hogy Szent Lukácsnak köze lett volna a festmény elkészítéséhez. Szerintük a festmény valójában a 13. századból való Madonna-képnek a másolata, amelyet a római Santa Maria del Popolo templom szentélyében őriznek A festmény az előkép kompozíciójának megtartása mellett a részletekben attól eltér. Az archaizáló és a modern elemek együttes jelenléte a római quattrocento vezető mesterének, Antoniazzo Romanónak a stílusára jellemző. Antoniazzo és népes műhelye önálló invencióval maga is festett kegyképpé vált Madonnákat.) A Segítő Boldogasszony, vagy Napbaöltözött Asszony, (János jelenések könyve) álló alakját mandorla alakban napsugárkoszorú veszi körül, lába alatt holdsarló, bal karján áldást osztó Gyermeke, jobbjában királynői jogar (utóbbi Szentpéteri József pesti ötvös műve, 1846.). Ez az ábrázolás a teljes, Máriára vonatkozó tanítást - a Szeplőtlen fogantatástól- amelyet az obszerváns ferencesek különösen és régóta tiszteltek – a megdicsőülésig kifejezi. Minden „havi” búcsú szentmiséjének olvasmány, ill. szent lecke részében részlet hangzik el a jelenések könyvéből. 1750 körül több metszet is készült róla.Állítólag akkor készült a makói belvárosi plébánia templomban található kép is, melyet nem tekintenek kegyképnek. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/egyhaztortenet/Makoi_kereszteny_fuzetek/pages/019/001_makoi_havi.htm
A templom oltárai A főoltár A belső tér leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jegyeket hordozó kétszintes főoltár a négy csavart oszlopával. Az oltárt,melyet 1937-ben újjáépítettek, 1713-ban Gráf Antal szerzetes testvér készítette a dalmát származású Sarecz György megrendelésére. Szobrai a Máriának hódoló szentek udvarképét ábrázolják. Középen a Napbaöltözött Asszony, Mária látható, amint a Szentháromság elé járul, gyarló emberiség bűneinek bocsánataiért. A lába alatt holdsarló van. A kegykép mellett a két- két csavart oszlop között Szent Lászlóés Szent Istvánlátható. Kívül a fülkékben, Szent Gellért és Szent Adalbert (utóbbi adta Vajknak a keresztségben az István nevet) szobrai állnak. A második szinten a Mária monogram mellett,- szintén fülkékben- az oltárral szemben állva, balról Szent József, mellette Padovai Szent Antal, Szent Rókus, majd Keresztelő Szent János, Assziszi Szent Ferenc, és a legszélen Szent Imre szobrai vannak. Az oltárkép fölött a Mária monogram látható. A harmadik szinten az Isten szeme-motívumot, a Szentháromság jelképét, amely ébren őrködve figyeli a jókat és a rosszakat egyaránt, felhők és angyalok veszik körül. Ezt az ábrázolásmódot vehették át az alsóvárosiak a napsugaras házvégeik 18. század végi kialakításához. A templom mellékoltárai A templom mindkét oldalán négy mellékoltár található. Jobboldalon az első oltár a fekete Mária kegykép oltára,melyet 1740 körül állítottak fel. Nagy Lajos király 1382-ben tizenhat pálos szerzetessel együtt, egy Máriát ábrázoló festményt küldött Hedvig leányának, a lengyel trónörökösnek Márianosztráról Csenszthovába, hogy új hazájában lelki támaszai legyen Úgy tudjuk, hogy ezt a képet Sobieski János lengyel király lemásolta (vagy lemásoltatta?).A Regina Poloniae, vagyis Lengyelország királynéja néven tisztelt kép köré erős kultusz formálódott, különösen akkor, amikor a törökellenes felszabadító harcoknak vált jelképévé. A Bécs felmentésére induló, Sobieski III. János lengyel király 1683-ban Czestochowába zarándokolt, kérve a Fekete Madonna védelmét, akinek képét pajzsára vésette, mintegy palladiumként. A Madonna győzelemre segítette Sobieski Jánost, a történetnek pedig érdekes mementoja a Częstochowai Madonna arcán lévő kardvágás nyoma. Itt fontos megjegyezni, hogy a fekete szín szimbolikus értelemben a küzdelmeket, megpróbáltatásokat is jelenti. A kép Bécsben maradt, amikor az, a török hódítóktól megszabadult. Ez utóbbi kép alapján készítette el Morvai József a szegedi festményt. Ezen a képen Mária nem a Szűzanya, hanem a királynő képében jelenik meg. A Szegediek a képet régebben csak szerecsön Máriának hívták. A kép melletti falrészen márványba vésve olvashatók Juhász Gyula a Fekete Máriáról 1924-ben írt sorai.br> Juhász Gyula: A fekete Mária Ősi templom árnyas szögletében Századoknak füstje és pora Lassan lepte be s ő mély sötéten Néz jövőbe hét tőrrel szivében: Magyarok Asszonya. Háború és béke váltakoztak És jött és ment nemzetek sora, Nyarak búzát, telek havat hoztak, Ő csak nézett, a Fiát karolva: Magyarok Asszonya. Hű zarándok messze, messze tájról, A lábain országút pora, Vigaszt várva hozzájött s a távol Múltakból gyászt s jó reményt világol Magyarok Asszonya. S jöttem én is, e szomorú öltő Bús magyarja, hű zarándoka, Mit adhatnék, csüggedt, árva költő: E dalt hozom, mint könnyét a felhő, Te feketén is vigaszt derengő Magyarok Asszonya! A kép melletti falon lévő emléktábla szerint itt szokott imádkozni Bálint Sándor, akinek mellszobra a templom előtti téren, a Szűzanya szobor szomszédságában található. Az imameghallgatások sokaságát az itt elhelyezett táblácskák is mutatják. Üdvözlégy Királyné, irgalmasság anyja, életünk, édességünk, reménységünk, üdvözlégy. Hozzád kiáltunk Évának számkivetett fiai. Hozzád sóhajtunk sírva és zokogva e siralom völgyéből. Fordítsd reánk tehát Szószólónk, irgalmas szemedet, és e számkivetés után mutasd meg nekünk Jézust, méhednek áldott gyümölcsét! Óh irgalmas, ó kegyes, ó édes Szűz Mária. Máriát dicsérni, hívek jöjjetek! Mária az első világi hívő az egyházban. Hozzád könyörgünk, mutasd meg nekünk Jézust, hogy mi is meg tudjuk őt mutatni az egész magyar nemzetnek. Hisz célunk az, hogy Magyarország újra keresztény és Mária országa legyen. A következő oltár a Szent Kereszt oltár,
melyet 1775-ben emeltek Aisenhut József Rajnavidékről Szegedre vándorolt szobrász tervei szerint. A szoborcsoport igen egyszerű: Krisztus keresztjének lábánál a fehér ruhába öltözött Mária Magdolna alakja jelenik meg, amint átkarolja a keresztfát. A Szent Anna oltárt
az 1740-es években emelték. Készítőjéről nem maradtak feljegyzések. A képen Mária édesanyja a Tízparancsolatra oktatja Máriát. Mellette balról férje, Joachim térdel. Az ábrázolásnak ez a típusa a barokk korszakban alakult ki. Az oltárképet két imádkozó angyal fogja közre. Szent Annát a parasztgazdák védőszentjeként is tisztelik. Szent Anna az asszonyok patronálója volt, női bajokkal, gyermekbetegségekkel fordultak hozzá. Szent Ferenc oltár Az oltárképetJosef Hauzinger festette. A kép a szent stigmatizációját ábrázolja. A szent a festmény előterében ül, két oldalról egy-egy angyal támogatja és az égen lebegő keresztre feszített Krisztus alakjára tekint. Angyal égeti kezére, lábára és mellére Krisztus öt sebét. Az oltárra jobboldalon Assziszi Szent Klára, baloldalon pedig Szent Jeromos vigyáz A kapun belépve balról a tisztítóhelyen szenvedő lelkek oltára látható, melyet a szegedi Hogger János 1747-ben készített. Az oltárképen stilizált barokk tájba helyezett, kereszten függő Megváltó vére a kereszt lábát körülölelő kádba folyik.A kádat a megváltás előhírnökei és tanúi, - kilenc személy - , állják körül, nevezetesen Ádám és Éva, Dismas a jobblator ,Dávid király, Salamon király , Mária Magdolna, Péter apostol, és Longinus, aki lándzsával megnyitotta a halott Jézus oldalát, valamint egy nem azonosítható ifjú alakja, talán Zakeus? A festmény alsó részén tizenhárom emberi fej, ill. alak ismerhető fel a lángok között, akik Krisztus megváltó vérét szomjazzák. A fentebbiek, kagylóval merítenek a vérből, és azt a Purgatóriumban sóvárgó lelkeknek nyújtják. Azzal vigasztalják a szenvedőket, hogy szenvedésük után ők is elnyerik az üdvösséget. . . . Az üvegszekrénybe zárt fájdalmas Szűzanya, a népies Piéta szobor
, a későközépkori oltárok talán egyetlen megmaradt szobra az 1739-ben felszentelt oltárról került ide. 1776-ban Aisenhut József újította fel. Mária ölében tartja halott Szent Fiát. Fölötte a paradicsomi tudás fája látható, az almát a szájában tartó kígyóval. A fából az oltár felső párkányán a kereszt nő ki. Ez az ábrázolás arra a középkori legendára utal, mely szerint Jézus keresztfáját abból az ágból nőtt fából ácsolták, melyet Ádám tört le a paradicsomból történt kiűzetésekor. Ezen az oldalon a következő oltár az 1771-ben emelt Szent József oltár. Az oltár szobrai - mint a hajóban a többi oltáré is - Aisenhut József alkotása. A festmény Jézust - a kép bal oldalán - nem gyermekként, hanem uralkodóként ábrázolja, két lépcsőn elhelyezett párnán ülve. József fellép a lépcsőkre, hogy Jézust bemutassa a világnak. A festmény jobb sarkában az alsó lépcsőfokon ülő angyal kezében kivirágzott botot tart, ami a kiválasztottság jelképe; a jobb sarokban József ács szerszámai láthatók. A hajó és a diadalív találkozásánál északon találjuk Páduai Szent Antal oltárát. A szent tisztelete a 17. században alakult ki és azóta is tart. Az oltár Aisenhut József, oltárképe pedig Hautzinger József bécsi festő későbarokk alkotása: a szent hódol a megjelent Kisded előtt. Szent Antalhoz imádkoztak az asszonyok gyermekáldásért, a hajadonok pedig férjért. Az oltár baloldalán, az oltáriszentséggel a kezében Sziénai Szent Katalin míg a jobboldalon Szent Ágoston püspök szobra áll.
A diszes, de mégis világos szerkezetű szószék
faragványait Gráf Antal készítette 1714-ben. Legfelül Szent Mihály arkangyal, alatta pedig a tízparancsolat kőtábláit őrző frigyszekrény sátra, előtte pedig az Újszövetség forrása a Szentlelket jelképező lebegő galamb látható. A hangvetőn négy angyalka ül, kezükben a kereszt (hit), horony (remény), és a szív (szeretet) szimbólumaival. Az alsó sorban a csavart oszlopokkal díszített mellvéden a négy evangélista és a jó pásztor szobrait 1781-ben ismeretlen művész alkotta. Balról jobbra haladva az első szobor Szent Márk, (lábánál az oroszlán) evangélistát ábrázolja. Ezt követi Szent János (jelképe a sas), majd a Jó Pásztor, akit Lukács követ (jele a bika), és végül Szent Máté következik, kezében egy könyvvel.( Az ő jelét: angyal, vagy ember, az alkotó nem tünteti fel.) A purgatórium oltára után áll Kapisztrán Szent János szobrának talapzata. A szobrot, bemutató körútjáról való visszatérése után ideiglenesen a kolostorkertben helyezték el. Ez a szobor a budai Kapisztrán Szent János szobrának kicsinyített mása. A mű, keresztes zászlóval a kezében ábrázolja Hunyadi János hős papját, amint rohamra lelkesíti Nándorfehérvár védőit. Egyik mellékalakja a bástya falán kúszó riadót fújó magyar vitéz, a másik pedig egy elesett török katona, aki még holtában is erősen fogja a lófarkas zászlótA hajó két freskóját
Kontuly Béla készítette. Az egyik freskó Szűz Mária hét örömét, míg a másik a hét fájdalmátFreskó2.: ábrázolja. Az előbbi kép eseményei alulról fölfelé haladva: az Angyali üdvözlet, Mária látogatása Szent Erzsébetnél, Jézus születése, a Háromkirályok hódolása, Mária és József megtalálják a 12 éves Jézust a templomban, Jézus megjelenik Máriának a Genezáreti tó partján, Mária mennybemenetele. A szemközti freskó részletei szintén alulról felfelé haladva: Krisztus sírba tétele, Levétel a keresztről, Jézus bemutatása a templomban, Keresztvitel, Krisztus elfogatása, Menekülés Egyiptomba, Golgota. Érdekessége még az is, hogy a festő a képen Bálint Sándor édesanyját is megörökítette. Mindkét festmény a templom 1-1 oldalbejárata felett látható. Ezek a freskók azonban nem illeszkednek bele a templomot uraló stílusba.A keresztút stációit 1746-ban készítették, melyeket Porabek Alajos 1938-ban teljesen átfestett.
A torony alatti térből, az egykori sekrestyéből, barokk keretezésű ajtó nyílik a már a XVIII. században is sekrestyeként használt hajdani káptalanterembe. A hatalmas gótikus termet kétszakaszos gótikus csillag alakú hálóboltozat fedi, keleti oldalán két kőrácsos ablak van. Ebben az időben faragta Gráf Antal Ferences testvér a szép sekrestyeszekrényt is, melynek ajtajaira 1760-ban és 1763-ban, mások szerint 1764-ben kerültek Hogger János, valamint Falusi Zsigmond festményei. Ezek jórészt a templom oltárainak védőszentjeit ábrázolják. Különösen érdekes a kegyoltár szerelvényeit őrző (középső) szekrényke kétszárnyú ajtajának képe: Az egyik a frigyszekrényt ábrázolja, tetején az Oltáriszentséggel, a másikon pedig egy pápa látható, aki a Tízparancsolat tábláit tartó zsidó főpapra tekint. A templomból nyíló faajtón jól látható annak az egyszerű embernek a bevésett jele, hogy meddig ért a víz az árvíz idején.
... A barokk stílusú főkaput, a templom belsejében levő kőkeretes ajtókat 1737-ben állították fel. A kapukat minden bizonnyal budai kőfaragók, a kolostor kapuját viszont szegedi kőfaragók készítették. A barokk berendezéssel a templom gótikus szerkezetét nem bontották meg, viszont A már fentebb említett az 1742-ben épített majd 1776-ban megújított kóruskarzat kissé megváltoztatta a belső térnek a bejáratot követő részét. A feljegyzések szerint az első orgonát 1711-ben a dalmát származású Diánovics János állítatta fel. Ezt követte 1903-ban az Angster és fia által épített orgona.(4) A szegedi paprika feldolgozók „Paprika” nevű nagyharangja (1921-ben öntötték), melyet a háború alatt leszereltek és a csongrádi templom tornyába helyeztek, nagy fölháborodást váltott ki a paprikafeldolgozók körében. Végül az alsóvárosi Zombori István bátor és határozott fellépésének köszönhetően visszakerült eredeti helyére. Mivel megrepedt, 2005-ben újat kellett helyébe öntetni. Az anyagköltség fejében a harangot Gombos Miklós harangöntő a Bálint Sándorról elnevezett harang 2005 július 9.-én történő felszentelését követően Őrbottyánba szállítatta. Zombori István kezdeményezésére az áldozatkész alsóvárosiak és Gyulai Endre megyéspüspök nagylelkű adományának köszönhetően a harang visszakerült a templomba, amely a templom oldalbejárati folyosóján megtekinthető. Visszakerült 2006-ban a régebben is templom előtt álló Mária szoborcsoport is,amely ismét buzgó imát kér a templomot látogató hívektől. ____________________________________________________ Felhasznált irodalom: (1) Bálint Sándor: Boldogasszony vendégségében c. könyvének Szeged c. fejezete (2) Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (3) Lukács Zsuzsa: Csongrád megyében, a Szeged-csanádi egyházmegye területén lévő kegyhely. (4) A vikipédiából, a szabad lexikonból. (5) Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 44 Szeged Alsóvárosi templom. (6) Sisa József: Híres magyar templomok (Móra Könyvkiadó 1989). (7) Ipolyvölgxi Németh J. Krizoszton: Mária kegyhelyek Mária országában (Móczár Béla kiadó 2002). (8) Útikönyvek Szeged Panoráma kiadóFeliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése